7.rész

Nem tudom mi ütött belém, nem tudta irányítani a testemet. Amikor észbe kaptam akkor már csak azt vettem észre, hogy Jungkook az én szorításom  alatt feküdt, ijedten.

Kicsit megijedtem. Kicsit? Nagyon megijedtem! Próbáltam szabadulni a szorításából, de Jimin túl erősen fogott le én meg már nagyon kész voltam a mai naptól. Hosszú percekig mélyen csak a szemembe nézett. Hirtelen az arca elkezdett közeledni az enyémhez. Féltem, hogy mit akar tenni pedig tudtam. A szememet összeszorítottam és úgy váram a történéseket. Majd hirtelen az ajkait megéreztem az enyémein.

Nem érdekelt, hogy félt, vagyis igazából igen de... nem tudom mi ütött belém.Keményen megcsókoltam. Láttam a félelmet a szemében. Egy kicsit fájt ezt látnom de már nem bírtam magammal. Benyúltam a pólója alá és simogatni kezdtem a felső testét. Éreztem, hogy minden izma megfeszül, nem bírtam levettem róla a pólót és ahol csak értem csókolgattam. Amikor felpillantottam az arcára láttam, hogy már könnyesek a szemei. 

 Most már tényleg nagyon megijesztett Jimin. Mit akar csinálni? Én még erre nem készültem fel. Nem bírom. Nagyon féltem. Hiába akartam visszatartani a könnyeimet nem sikerült. Az arcomon legördült egy könnycsepp. Sajnálom Jimin.

Na most hasadt meg a szívem, hogy tehettem ezt vele. Nem kellet sok idő már le is másztam róla. 
Bocsáss meg. - suttogtam a sötét szobában majd kimentem.

Nem akartam megbántani Jimint. De nagyon féltem. Teljesen más volt a személyisége mint eddig. Megvárom míg visszajön.

Ki kellett tisztítanom a fejemet ezért elmentem egyet sétálni. Mire hazaértem elég későre járt. Gondolom Jungkook már el ment aludni így nyugodtan nyitottam ki a szobám ajtaját, de amikor láttam, hogy Kookie még a szobámba van de elbóbiskolt. Óvatosan befeküdtem mellé.

Miközben vártam, hogy Jimin vissza jöjjön elaludtam. Kis idővel később vettem észre, hogy valaki bemászik mellém.
-Hmmmm...Jimin te vagy az? - nyöszörögtem az ágyban.

-Igen. Aludj csak nyugodtan. - öleltem át a derekát és adtam egy puszit a homlokára.

Másnap reggel mikor felkeltem az ágyban nem volt mellettem Jimin. Fura általában mindig egyszerre kelünk. Felvettem egy melegítő nadrágot és egy trikót. Lementem a konyhába és Jin már a konyhában tevékenykedett. 
- Mi lesz a reggeli? - kérdeztem amint megéreztem a finom illatokat. 
-Sajtos omlett. - válaszolt a nekem háttal álló személy.
-Yeeee! A kedvencem! - örvendeztem a finom ételnek. - Amúgy nem tudod hol van Jimin?
-Nem. Azt hittem vele aludtál vagy nem?
-De de vele aludtam....Várj te honnan tudod? - néztem rá kérdően amire meg is fordult.
-Mostanában sose alszol a saját ágyadban. V és J-Hope azt mondták, hogy nem náluk vagy. RapMon és Suga úgyszint hát van más lehetőség hogy máshol aludj? - kuncogott magában és én meg enyhén be is pirultam. - Feltéve ha titokban van e barátnőd!? - szúró tekintettel nézett rám. 
-Dehogy van barátnőm! - morogtam rá - Nekem aztán nem kell az! Na mindegy megkeresem Jimin-t. - intettem neki majd hátat fordítottam neki és elhagytam a konyhát. Mindenhol kerestem őt de nem találtam kivéve a szobákat. Ott még nem néztem. 

Reggel direkt hamarabb keltem. Nem rossz szándékból csak nem akartam, hogy újra megtörténjen. Lementem a konyhába és ittam egy pohár vizet közben gondolkoztam, hogy fel kéne menni Hoseok-hoz meg TaeTae-hez. Fel is mentem. Kopogtam és megkérdeztem, hogy... - bejöhetek? - kérdeztem.
-Persze. Gyere csak. - benyitottam és láttam, hogy a földön ülnek így társultam hozzájuk. Beszélgettünk mindenféléről, sokat röhögtünk amikor egyszer csak kopogást hallottunk.
-Ki az?

-Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy Jimin itt van-e? 

Intettem és csóváltam a fejemet egyszerre a fiuknak, hogy nem vagyok itt.
-Nincs itt.

-Oké, azért köszi. - biccentettem a fejemet és elindultam a szobámba.

-Mi történt Jimin. - kérdezték egyszerre.
-Hát...ömmmm...ezt most nem akarom elmondni. - lógattam az orrom.
-Oké. De ha bármi baj van akkor szólj mi segítünk. - mondta Hoseok egy nagy mosollyal.
-Rendben. Köszönöm. - mosolyogtam vissza.

Beértem a szobámba és lehuppantam az ágyra. Amíg vártam, hogy kész legyen a reggeli addig kockultam egy kicsit. Amikor Jin hyung szólt, hogy kész a reggeli mindenki levonult a konyhába. Mindenki csendesen elkezdett falatozni. Hirtelen Rap Monster szólalt meg, - Ja igen el felejtettem említeni tegnap este, hogy ma délelőtt próbáink lesznek délután meg interjút kell adnunk. - Ennek mindenki örült nem nagyon de örültek. Estére mint a mosott rongyok úgy fogunk kinézni. 

Szuper! Most végkép nem tudom elkerülni Jungkook-ot. Majd csak túl élem valahogy. Amint megreggeliztünk mindenki felment a szobájába pakolni. Nem volt sok időnk úgyhogy sietnünk kellett. 
Egy fél órás utazás után megérkeztünk a táncteremhez. Mindannyian átöltözött bele is vágtunk az edzésbe.

Örültem, hogy táncpróbánk lesz ott legalább tudok beszélni Jimin-nel de ez nem úgy sült el ahogy én akartam. Ahányszor közeledni próbáltam hozzá mindig elment. Miért kerül ennyire engem? Valami rosszat tettem? 
-Mi történt? Összevesztetek? - kérdezte a mögöttem álló Suga és kettőnkre mutatott. 
-Nem is tudom mi történhetett? -biccentettem szomorúan oldalra a fejemet - Reggel óta ilyen velem. Talán haragszik rám? - szontyolodtam el jobban.
-Nem lesz semmi baj ne aggódj. - simogatta meg a hátamat miközben vigasztalni próbált.
-Remélem. - sóhajtottam egy nagyot majd tovább mentem.

Rosszul esett szomorúnak látnom Jungkook-ot de muszáj volt kitisztítani a buksimat. Tánc közben nem figyeltem semmire csak a zenére és a táncra. Minden tökéletesen ment velem szemben Jungkook sokat hibázott. 

-Mi a baj Kookie, sokat hibázol. - vonta fel a szemöldökét Nam.
-Nincs semmi baj, csak egy kicsit fáradt vagyok. - hazudtam a hyungomnak. Volt egy kicsi bűntudatom de nem mondhattam el az igazat. Ez az edzés sokkal hosszabbnak tűnt mint a többi és még egy interjú is várt rák. Szuper! 

Szerencsére az interjú az hamar vége lett. A kocsiban szinte mindenki elaludt csak én nem. Valahogy nem tudtam aludni így amikor megérkeztünk mindenkit nekem kellet felébresztenem.Bementünk a dormba és mindenki ment a maga dolgára. Leindultam a konyhába de hirtelen valaki behúzott a szobámba kicsavarta a kezemet és hátra fogta így nem tudtam kiszabadulni...

6.rész

Amikor a óriás kerék legfelülre ért gyengéden megfogtam Kookie arcát és egy szenvedélyes csókot adtam neki.

Hirtelen kapott csókot viszonoztam is.
-Ezt miért kaptam? - néztem meglepetten de boldogan Jimin-re.

-Van egy mondás miszerint ha a óriás keréken megcsókolod a szerelmed boldogok leszünk örökre. - lett egy kis pír az arcomon.
- Nagyon szeretlek. - ért össze a homlokunk és az orrunk is.

-Én is nagyon szeretlek. - nyomtam egy puszit az ajkaira. Az óriás kerék már a végénél járt ezért elváltunk egymástól és úgy ültünk egymás mellet mint két jó barát.

Sajnálom, hogy ilyen hamar leértünk. Még egy párszor megcsókoltam volna azokat a puha és finom ajkakat. Kiszálltunk a kabinból és elindultunk hazafelé. 

-Éhes vagyok. - fogtam meg a hasamat. 

-Taijaki jó lesz? - kérdeztem tőle mosolyogva. 

Uhum! - viszonoztam szituációját. Elindultunk a büfé felé. Én akartam kérni és fizetni de megelőztek.

-Rendben. - sétáltunk oda a büféhez. 
- 4 Taijakit kérnék - mondtam a lánynak.
-Renben. Tíz perc és hozom. - majd hátra fordult a lány és elkezdte elkészíteni a finomságot. Tényleg csak tíz percet kellet várnunk vagy talán annyit sem és már hozta is. Kifizettem és oda adtam Jungkookie-nak.

-Köszönöm. - mutattam egy széles mosolyt Jimin felé majd beleharaptam az ételbe és haladtunk tovább hazafele. Út közben itt-ott tettünk egy kis kitérőt, hogy meg együtt lehessünk még de sajnos végül odaértünk a dorm-hoz. 
-Megjöttünk! - kiabáltam Jin-nek aki a kanapén ült.
-Sziasztok. Hol voltatok ilyen sokáig? - ráncolta össze homlokát.
Leültünk Jin mellé és mire megszólaltam volna addigra már Jimin válaszolt.

-Elvittem Jungkook-ot a vidámparkba meglepetésből.- mosolyogtam Hyungra.
-Értem...És milyen okból? - kérdezte felvont szemöldökkel. 
-Háááát...Csak ugy. - vontam vállat.

-És mi lesz a vacsi hyung? - kérdeztem Jin-től.

-Most ettél! - nevettem fel.

-De az nem volt elég! - fújtam fel az arcomat. 
-Most nem főzök semmit. A menedzser hyung elvisz minket vacsorázni. - mosolyogva válaszolt.
-Ez az! Imádom mikor a menedzser hyung visz minket vacsizni.
-Na akkor készülődjetek! Nemsokára itt van.
-Rendben. - mosolyogtam Jin-re és felszaladtam az emeletre. Gyorsan lezuhanyoztam. Nehogy már büdösen menjek el egy étterembe. 

Láttam, hogy Kook felrohant gondoltam zuhanyozni. Remélem siet mert én is szeretnék gyors lezuhanyozni. Öt percet vártam, összeszedtem a ruhámat amit felveszek majd és a fürdő ajtajához sétáltam és bekopogtam. - Kook siess, hogy én is le tudjak zuhanyozni. - Vártam egy kicsit de egy szó se jött. - Bemegyek ha nem igyekezel. - erre ajtót nyitott és láttam, hogy csak egy szál törölköző volt rajta. 

A francba. Miért vagyok ilyen béna, hogy most se hoztam be ruhát magammal!? 
- Mindjárt kimegyek! - kiabáltam ki, hogy várjon még egy kicsit. Elkeztem keresgélni hátha van bent valami ruhadarab de nem volt. Jimin már türelmetlen volt és már be is akart jönni de akkor már inkább én megyek ki. Nagyra nyíltak Jimin szemei. Gondolom azért mert csak egy törölköző volt rajtam. 
- Mehetsz. - és elhaladtam mellette de hirtelen megfogta a csuklómat és visszarántott. 

Láttam Jungkook lepődött arcát. Végig simítottam rajta és azt mondtam neki...- Csinos vagy. - lett egy huncut mosoly az arcomon aztán lágyan megcsókoltam. Közben levándorolt a kezem a fenekére és bele is markoltam a formás popsiba. Szegény szerintem most egy kicsit megijedt. 

Teljesen zavarba estem attól amit mondott. Plusz meg is csókol és a keze is rossz helyen járkál. 
De az igazat megvallva élvezte. Jimin most egy elég szenvedélyes és kellemes csókba hívott.
-Észre fognak venni. - lihegtem a levegő hiánytól.

-Nem baj. - kuncogtam de már én is lihegtem a levegő hiány miatt.

-Megyek felöltözni neked meg zuhanyoznod kellene ha már ennyire siettettél. - mosolyogtam rá és elindultam a szobám felé. Egy szürke melegítő és egy fekete felső mellett döntöttem. Felvettem a ruhadarabokat és lementem a nappaliba. 

Gyors lezuhanyoztam, felöltöztem, és én is lementem a nappaliba. Nem sokkal később menedzser hyung is megérkezett és el is vitt valami gyors étterem féleségbe. Nem volt sok idő olyan fél óra lehetett az út. Bementünk és elfoglaltuk a helyünket. Rendeltünk és nem telt el sok idő már ki is hozták az ételünket. 
-Jin! Fogadjunk! - szólalt meg V a vacsi közben. 
-Miben? - lepődött meg a legidősebb.
-Ha megeszel egy ujjperecnyi wasabit akkor egy hétig mosogatok, de ha nem akkor egy hétig ágyba hozod nekem a reggelit. - mosolygott gonoszan Jin hyungra.
-Rendben. - egyezett bele hisz örült, hogy egy hétig nem ő mosogat. Jin el is vett akkora darab wasabit amennyit mondott V és rárakta a húsdarabra. Bevette a szájába és mindenki síri csendben várta, hogy mi lesz. Egy pillanat alatt kezdett el mindenki röhögni és Jin feje vörös lenni. Annyira csipte Jin száját a wasabi, hogy csapkodni kezdte a kezét még Leader-sshi egy pohár vizet nyomott a kezébe. Sajnáltam, de nagyon vicces volt. 

Hamar megérkeztünk az étteremhez vagyis egy gyors étteremhez. Majd leültünk egy asztalhoz. Mindenki rendelt valami finomságot. Aztán csak arra lettem figyelmes, hogy V és Jin fogadást kötöttek. Jin ezt el is fogadta és meg is tette a fogadást. Egy kis darab wasabit kellett megennie amit egy kis szelet hús kísért.
Bevette a szájába és rágott egy párat. Egyet kettőt köhögött utána csapkodni, legyezni kezdte magát. Szegény fiú. Végül RapMon adott neki egy pohár vizet. Bele kortyolt egyszer kétszer, majd rágott megint egy párat. Most tovább bírta de megint legyezni kezdte a fejét a csípős ételtől. A feje már szinte vörös volt.
-Jól vagy hyung? - kérdeztem egy kicsit aggódva. 
-Persze jól vagyok! - viszont ő csak nevetni tudott magán. Én is egy kisseb nevetésben törtem ki de nem hangosan. Egy jót mulattunk Jin-en. Még a menedzser hyung is nevetett. Még nevetgéltünk egy keveset és közben végeztünk is a vacsival. A menedzser hyung fizetett és felálltunk az asztaltól.
-Huu de jól laktam! - nyújtózkodtam mihelyst felálltunk az asztaltól. 

Amikor mindannyian jól laktunk a menedzser haza vitt. Mindenki bevonult a szobájába.
-Kookie bejönnél egy percre a szobámba? - kérdeztem tő

Éppen beakartam menni a saját szobámba de váratlanul Jimin jelent meg.
-Persze. - mosolyogtam rá. Bementem a szobájába és leültem az ágyára. Ő megállt az ajtóban. 
-Mi a baj? - néztem rá furcsa tekintettel. Nem válaszolt csak elindult felém. Ahogy elém ért azon nyomban leterített az ágyra. 

5.rész

Reggel arra ébredtem, hogy valaki az arcomat simogatja és édesen megcsókol. Persze ez a személy Jimin volt.

-Jó reggelt. - pusziltam az ajkaira.

-Neked is jó reggelt. - mondtam lágy hangon és egy kicsit rekedtes hangon. Mire Jimin fel öltözött én még mindig az ágyban feküdtem. Annyira álmos voltam, hogy szerintem vissza is aludtam egy ici-pici. De nem időztem sokáig én is kikeltem az ágyból átmentem a szobámba és felöltöztem. Felvettem egy melegítő nadrágot és egy egyszerű fehér felsőt. Lementem a konyhába, leültem a többiekhez és falatozni kezdtem. 

-Nam van ma valami programunk? 
-Nincs úgyhogy örüljetek! - kacsintott rám Namjoon. Na jó ezt nem értettem de nem is izgat. Legalább tudom vinni Kookie-t a vidámparkba engem csak ez érdekelt. Meg reggeliztünk és felmentünk a szobáinkba.

Felmentem a szobába és ledőltem az ágyra. Most valahogy nagyon fáradtnak éreztem. Már megint majdnem bealudtam csak ezt Jimin megakadályozta és szó szoros értelmében betört az ajtón.

-Jungkook! Van kedved egyet sétálni. - kérdeztem izgatottan és egy kicsit félve lehet, hogy nincs kedve. De egy próbát megér.

Egy ideig még nyöszörögtem majd beleegyeztem.
-Rendben menjünk. - mosolyogtam rá miközben felültem az ágyon. - Csak várj egy kicsit míg átöltözök. 

-Oké. - Még Kook átöltözött én lementem elővettem egy hátizsákot és pakoltam bele üdítőket és valami kaját is.

Egy kis időbe beletelt mire kiválasztottam a nekem megfelelő és kényelmes ruhát. Végül egy fekete farmer, fekete trikó és a és a Timberland bakancs mellett döntöttem. Lementem a nappaliba és láttam Jimin is egy hasonló öltözéket választott. 

-Végre elkészültél süti. - röhögtem el magam.
-Akkor indulhatunk?

-Egy pill elfelejtettem a telómat. - majd gyorsan visszarohantam a szobába érte. Aztán visszamentem Jimin-hez.
- Most már indulhatunk! - mosolyogtam és elindultam az ajtó felé.

Megfogtam a kezét és elindultunk. Nem érdekelt hogy látnak csak boldog voltam. 

Elindultunk sétálni vagyis a sétához képest elég gyorsan sétáltunk de egész úton nem szólalt meg senki. A hosszúra nyúló kínos csendet kérdésem törte meg.
-És most hova is megyünk? - vontam fel az egyik szemöldökömet.

-Majd meglátod. - mosolyogtam rá.
-Nemsokára oda érünk. - nem is telt bele  tíz perc és oda is értünk. Amikor odaértünk ránéztem Kookie-ra és le volt esve az álla. Kis aranyos.

Mikor megérkeztünk az úti célunkhoz én teljesen meglepődtem. Nem hittem volna, hogy pont a vidámparkba fogunk menni. A kedvenc szórakozó helyem. Már nagyon rég nem voltam itt. A sok régi szép idő mikor anyuval és apuval jöttünk ide. Mindig is fel akartam ülni a legnagyobb hullámvasútra de anyu sose engedte. Milyen vicces. -Bár most is itt lennének. - szontyolodtam el egy kicsit amit Jimin észre is vett.

-Kik lennének itt? - kérdeztem majd ránéztem Kook-ra 
-Mi a baj? - néztem tovább aggódva.

 -Csak a szüleim jutottak az eszembe. Utoljára velük voltam itt. - néztem magam elé és pörögtek bennem a régi emlékek.
-Na de bemegyünk vagy itt fogunk állni egész nap? - erőltettem magamra egy kis mosolyt.

-Még szép, hogy megyünk. - mosolyogtam rá. Ki fizettem a jegyeket aztán bementünk.
-Kezdjük azzal. - mutattam rá nagy mosollyal a legnagyobb hullámvasútra.

-Ezaaaaaz! - kiáltottam fel örömömben és elkezdtem szaladni mint egy 8 éves. A sorba álltunk és mire a sor elejére kerültünk egy kicsit meg ijedtem. Még sosem ültem ezen a hullámvasúton és elég magasnak is tűnik. Végül ránk került a sor és mikor beültünk már nagyon féltem. Már készültem volna inkább kiszállni de Jimin nem engedett.

Amikor azt láttam hogy készült volna kiszállni nem engedtem. Megfogtam a kezét ezzel is nyugtatva hogy én itt vagyok. Amikor észrevette, hogy megfogtam a kezét ránézett és egy kis mosoly húzódott az arcára.

Az érintésének a hatására egy kicsit megnyugodtam ezért nem szálltam ki. Talán 2 percet ha vártunk el is indultunk. Egy hosszú, felfele vezető egyenesen mentünk végig. Mikor felértünk ránéztem Jimin-re.

-Nyugi nem lesz semmi baj. - mosolyogtam rá és jobban megszorítottam a kezét. Majd elindultunk lefelé. Elég félelmetes volt. Kookie még sikított is annyira félt. Egy kicsit hülye fejet vágott de cuki volt. Amikor kiszálltunk a kocsikból Kook annyira fél alig mert elengedni. 

Most már tudom miért nem engedett fel eddig anyu erre az izére. Egy ideig meg fogtam Jimin kezét.
-Köszönöm, hogy nem engedtél el. - mosolyogtam az előttem álló személyre.

-Semmiség. - viszonoztam mosolyát.
-Következőnek menjünk...

-Menjünk odá. - mutattam a tőlünk jobbra lévő horror házra.

Nyeltem egy nagyot amikor meghallottam azt a szót, hogy "horror".
-O...Oda? - kérdeztem egy kicsit félve. Kicsit nagyon.

- Igeen! - válaszoltam széles mosollyal az arcomon.
-De ha nagyon nem akarod akkor nem kell oda mennünk. 

-Menjünk csak kibírom. - erőltettem egy mosolyt ami szerintem nem sikerült. 

Oké~ - huztam magam után Jimin-t és bementünk. Az eleje még elég vicces volt. De Jiminen nem ezt vettem észre. A második alkalommal már hozzám is bújt mint egy kiscica a gazdájához.

Próbáltam erős lenni de nem vagyok odáig a horroros cuccokért. Amikor Kookie felsikított én is felsikítottam de én legalább 3 oktávval feljebb. Amikor meghallottam, hogy röhög nem értettem. Direkt csinálta volna?
-Ez most direkt volt?

Csak nevetni nem is röhögni tudtam rajta. Szegény, hogy megijedt. Nem  bírtam ki, hogy ne csináljam meg.
-Bocsi! - nevettem tovább.

-Nem volt vicces. - kezdtem el durcázni.

- Jól van naaa ne durciz itt nekem. - öleltem át hátulról.
-Sajnálom. - pusziltam meg oldalról az arcát.

-Semmi baj. - fejeztem be a durcázást. És utána tényleg megijedtem mert hirtelen egy zombi közeledett felénk. 

Szegény, még egy zombitól is megijed. Igaz voltak helyek ahol én is megijedtem de nem volt vészes. Végül kiértünk. Jimin úgy nézett ki mint egy zombi. Szerintem a lelkét el is hagyta valahol. 

Egy évig tartott mire kiértünk. - Azt hittem sose érünk ki innen. 

-De csak kiértünk. - mosolyogtam rá gúnyosan. - És most hova menjünk? - kérdeztem mire gyors választ kaptam.

-Menjünk arra a...a...nem tudom mi a neve. - röhögtem el magam.

-Azt körhintának nevezik te nagyon hülye. - nevettem vele együtt.

-Oké...Oké tudtam én is csak teszteltelek. - indultam el a "körhinta" felé.

-Én arra ülök. - stoppoltam le egy sárga kocsit. Jimin az előttem lévőbe ült bele és le is fényképezett. A kis huncut.

-Csak nyugodtan nekem jó lesz egy másik is. - kuncogtam fel. Majd beültem az előtte lévőbe. Még mielőtt elindult volna lőttem egy fotót Kookie-ről. 

Ez után még sok mindenre felültünk és még utoljára felszálltunk az óriás kerékre.
Egymás mellett foglaltunk helyet így elég közel voltunk egymáshoz. Mikor a tetejére értünk és a legszebb volt a kilátás Jimin egy hirtelen mozdulattal megfogta az arcomat...