4.rész

Jin kérdezhetek valamit? - kérdeztem szégyenlősen.
-Persze. Mit szeretnél. - nézett rám kérdően.
-Hát azt, hogy bűn az ha...
-Mizu? Csak nem lelkiztek? - huppant le mellénk Nam.
-Csak Jimin akart valamit kérdezni. Szóval Jimin? Mit akarsz kérdezni?
-Mindegy már nem lényeg.
-Jin, Jimin nem jösztök egy kicsit hülyéskedni? Kitálaltunk valami vicceset de ti is kellettek hozzá. - mondta Hoseok nagy mosollyal az arcán.
-Én benne vagyok. Jin te? - kérdeztem de válaszul csak heves bólogatásba kezdett. Feláltunk és követtük Hoseok-ot a szobájáig. 
-Na akkor mi az az ötlet? - mosolyogva néztem rá mert imádom ha J-hope valami hülyeséget talál ki.
-Hát azt terveltük ki, hogy legyen fekvőtámasz verseny. - vigyorgott.
-Akkor kezdjük is. - vigyorogtam teli pofából. Legelőször V esett ki. De annyira nem bírta, hogy mi tovább bírtuk, hogy elkezdte Hope-t piszkálni. Csikizte meg mindent csinált amit tudott. Hopi nem bírta a csikizést és össze esett a nevetéstől. Elkezdte kergetni V-t de mi még mindig csináltuk a fekvőket. 
. És mióta? - kérdeztem.

-Nehezitsük meg egy kicsit. - vigyorgott gonoszan Jin-re. -Legyen egy kéz. - Jin ebbe egyből bele is ment. De rossz ötlet volt mert Jimin elveszítette az erőjét és lehuppant a földre. Jin még mindig csinálta. Jimin ezt nem bírta így rámászott Jin hátára, hogy megnehzítse a dolgát de Jin egyből lerakta a másik kezét is nem akarta, hogy az orra összetörjön. 
-Héj!!! Nem ér letenni a másik kezed. - morogtam rá egy kicsit.
-Az se ér, hogy rám másztál. - nevette el magát Jin.


Kis morajlásra ébredtem fel. Kimentem a szobából és mikor kinyitottam az ajtót J-hope V-t kergette végig a házban. Csak nevetni tudtam a két jómadáron. Majd megállítottam őket.
- Ti meg miért kergetitek egymást? - nevettem tovább a két emberen akik már lihegtek a fáradságtól.
- Ja csak V-t próbálom elkapni amiért csikizett és kiestem a játékból. - aztán Hoseok megfogta V pólóját nehogy elmeneküljön.
- De Jin és Jimin még mindig játszik. A szobánkban vannak. - fűzte hozzá Tae azt követően kirántotta Hoseok kezéből a pólóját és szaladt tovább. Először lementem a konyhába inni mert egy kicsit kiszáradtam csak az a fura, hogy nem tudom miért. Aztán megnéztem Jimin-t és Jin-t. Felértem az emeletre és benyitottam J-Hope szobájába. Láttam hogy folyik még a verseny csak hogy Jimin Jin hátán csimpaszkodott. Jin már annyira nem bírta, hogy összeestek és egymást ölelve nevetgéltek és az arcuk is eléggé közel volt egymáshoz.

- Oh szia Kook! Felébredtél? - mosolyogtam rá. - Valami baj van? - néztem rá kérdően mert láttam, hogy valami baj van.

Nem válaszoltam neki inkább gyorsan elrohantam. Nem haboztam felkaptam a kabátomat és felvettem a cipőmet. Ahogy kiértem csak rohantam a nagyvilágba. Ahogy ezt megláttam szinte összeszorult a szívem. Ennyi lenne? Már el is dobott magától Jimin? Ezt nem hiszem el! Mentem míg vitt a lábam majd egy parkban álltam meg és leültem egy padra. Órákig bámultam a semmibe. Én tényleg szeretem Jimin akkor miért. - MIÉÉÉÉRT?? - kiáltottam egy hangosat bánatomba. Szerencse hogy senki se volt a parkban. Mentem tovább és egy folyóhoz értem. Volt ott egy kis híd és annak a korlátjára ülve bámultam magam a víz tükrében.

-Jungkook-ot meg mi lelte? - jött be Hoseok meglepödve. Én nem szóltam egy szót se csak felpattantam felkaptam a kabátom és rohantam Kook-i után. Mindenhol kerestem de nem találtam sehol. Néztem a barátainál. Szüleiknél inkább nem keresem mert tuti, hogy idegesek lesznek. Néztem a parkban nem volt ott. Nagyon aggódtam érte. Szegény most biztos bánatos. Sétáltam és csak sétáltam még végül meláttam a hídon. Ült a korláton. Egy kisebb szívroham kapott mert azt hitte, hogy le akar ugrani onnan. Szaladni kezdtem, már nem is szaladtam szinte sprinteltem még mielőtt leugrik. Amikor odaértem hátulról megöleltem. Szorosan magamhoz öleltem. 

Bámultam még egy ideig lefele majd hirtelen valaki megölelt hátulról. Kicsit meginogtam. Megijedtem mert azt hittem hogy le fogok esni. De hála valakinek aki hátulról egyre szorosabban ölelt nem estem le. Mikor hátrafordultam Jimin-t láttam magam mögött. Könnyes volt az arca és a szeme is kezdett vörösödni.

-Miért rohantál el? 

Hallottam a hangján, hogy aggódik értem.
- Miért érdekel az, hogy mi a gondom hisz úgyis Jin-t szereted. - fordultam el, hogy ne lássa az arcomat.

-Hogy mi? Hogy én Jin-t szeretem!? Ezt honnan a francból szedted? - emeltem meg egy kicsit a hangom.

Láttam a versenyeteket. A földön ölelkezve feküdtetek és az arcod is olyan közel volt Jin-hez hogy már smárolnotok se lett volna nehéz! - emeltem meg egy kicsit a hangom de a mondat vége már szinte nem hallatszott annyira szörnyű volt még a gondolat is hogy Jin és Jimin együtt legyenek.

-Jaj te butus. Az csak egy játék volt semmi nincs köztünk. - mondtam lágy hangon.

-Biztos? - fordultam meg a korláton hogy szembe legyek Jimin-nel.

-Biztos! - jelentettem ki egy mosollyal az arcomon. -Akkor indulhatunk haza? Már tuti, hogy mindenki aggódik.

Igeeen! - nyomtam egy puszit a homlokára majd leszálltam a korlátról és elindultunk haza.

-És amúgy ennyiért le akartál ugrani a hídról?

-Leugrani? A hídról? Te megőrülté? Azért ennyire én se vagyok hülye! - néztem rá Jimin-re értetlenül.

-Neeem??? Akkor miért ültél oda ki?

-Hát...mert... én...én sem tudom. Csak kiültem oda.

-Áhhh mindegy lényeg, hogy most már itt vagy velem. - fogtam meg a kezét és kéz a kézben mentünk egészen hazáig. 

Szerencsére tisztázódott az én kis félreértésem. Emiatt egy kicsit szomorú voltam de mikor Jimin megfogta a kezemet nagyon boldog lettem. Idő közben visszaértünk a dorm-ba. Beléptünk az ajtón és legelőször Jin támadott le.
-Jaj Jungkook hála az istennek, hogy nem esett bajod! - ölelt át Jin. - Miért futottál el? - nézett lám kérdően.
-Igen, miért is futottál el. - jött le a lépcsön V és J-Hope is.
- Nem nagy dolog. Csak egy kis félreértés. - legyintettem a kezemmel majd bementem a nappaliba és leültem a kanapéra.

-És mikor lesz kész a kaja? - nyavalyogtam Jin-nek majd leültem Jungkook mellé.
-Nemsokára kész lesz. - tényleg nem kellet sokat várni, hogy kész legyen a vacsi. Elmenzünk vacsorázni. Vacsora után mindenki lezuhanyzott és a szobájába vonult. Én is a szobámba mentem. Próbáltam aludni de nem ment, csak forgolódtam. Elvettem a telefonomat az éjjeli szekrényről és írtam egy SMS-t Jungkook-nak.
"Nem akarsz át jönni hozzám?"

Mikor mindenki elment a saját szobájába megpróbáltam én is aludni de nem sikerült. Csak forgolódni tudtam. Jin meg valószínűleg már alszik. Hallottam a szuszogásán. Majd hirtelen a telefonom csirimpolt. Meg is néztem hogy mi lehet az és egy üzenetem jött. Jimin volt az. Úgy látszik ő se tud aludni. Az üzenetre nem válaszoltam inkább átmentem. Benyitottam az ajtón és láttam hogy Jimin a telefon kijelzőt bámulja. 
- Átjöttem. - suttogtam nehogy megijedjen.

Egy kicsit megijedtem amikor meghallottam Jungkook hangját de utána boldog voltam, hogy át jött. 
-R-rendbe. Befeküdsz mellém?

Van más választásom? - kezdtem el kuncogni.

Nincs! - mosolyogtam rá.