9.rész

Reggel amikor felkeltem Kook még mindig ott feküdt mellettem. Olyan édesen szuszogott nem volt szívem felébreszteni de muszáj voltam. Elkezdtem puszilgatni az arcát erre elkezdett nyöszörögni.

-Hyung! Hagy aludni! - nyöszörögtem és az arcomat a párnába temettem.

-Menjünk el zuhanyozni utána még aludhatsz. - simítottam meg az arcát és mosolyogtam. Utána kikeltem az ágyból és kerestem valami ruhát mindkettőnknek. 

-Fürödni? Ketten? - hirtelen mozdulattal felültem az ágyban és meglepődve néztem Jimin-re.

-Igen. Miért? Nem szeretnél velem. Ha nem akkor mond. - néztem rá kicsit ijedten. Mert tényleg mi van ha nem akar velem fürödni én meg rá erőltetem. 

-Ööö...nem lehet inkább máskor? - néztem rá félve mert erre én még nem vagyok felkészülve. 

-De. - erőltettem egy mosolyt az arcomra ami nem nagyon sikerült. Ezután felkaptam a ruháimat és mentem a fürdőbe. Egy kicsit rosszul esett, hogy nem-et mondott. Levettem a boxert is és beálltam a zuhany alá és megengedtem a vizet. Csak engedtem magamra amikor hirtelen valaki megölelt hátulról.

-A francba most megbántottam Jimin-t! Szuper! - ütöttem az ágyra és gondolkoztam, hogy utána menjek e vagy nem. Végül arra jutottam, hogy utána megyek. Szépen csendben belopództam a fürdőbe. Lassan és csendben eltoltam a zuhanyzó ajtaját. Szerencsére a víz susogásától nem hallotta és amúgy is a fejére engedte a vizet. Boxerestűl beálltam mögé és átöleltem. 

-Sajnálom.

-J...Ju...Jungkook!? Mi...Mit csinálsz? - kérdeztem dadogtam. Nagyon meglepődtem, hogy utánam jött.

-Hozzád jöttem! Vajon mit csinálnék? - morogtam rá.

Nem értem. Miért van boxerben. -mindegy levettem inkább róla a boxert, hogy rendesen meg tudjunk mosakodni. Amikor le pillantottam akkor láttam, hogy nem épp a legjobb állapotban van.

-Huu Kook miért vagy ilyen nagy? - néztem rá kérdően, de ha már így állunk segítek rajta. Letérdeltem elé és megnyaltam a makkját. Erre egy nagyot sóhajtott és próbált eltolni de nem sikerült neki.. Nyalogattam merevedező férfiasságát majd végül a számba vettem és ütemesen mozgattam rajta a fejem. Éreztem, hogy egyre jobban keményedik. Valamit nyöszörgött de nem értettem mit csak sejtettem ezért folytattam. Nem bírta sokáig a számba élvezett. Lenyeltem amennyit tudtam de nagyon sok volt. Ezután felálltam és megcsókoltam. Heves csókba kezdtünk, csak akkor váltunk el egymástól mikor már nem kaptunk levegőt.

Nem akartam, hogy levegye a boxeremet de csak levette és meglátta. 

-Ööö... - nem várta meg a válaszomat letérdelt elém és elkezdett kényeztetni. Először a makkomat kezdte el szopogatni majd a teljes méretemet vette a szájába. Ekkor egy nagy sóhaj hagyta el a számat. Amikor elkezdte mozgatni a fejét én a hajába markoltam. Amilyen ütemben mozgott én úgy sóhajtoztam. 

-Jih-Jiminh... - kezdtem el nyöszörögni. Nem kellett sok és el is élveztem majd felállt és megcsókolt. 

-Most márh tényleg fürödjünkh meg! - lihegtünk mindketten. Végül végeztünk a zuhanyzással de én sikeresen megint nem hoztam magammal ruhát. 

- Én előre megyek. Nem hoztam ruhát. - szóltam Jimin-nek és egy törölközőt tekertem a derekamra.

-Rendben. - mosolyogtam rá. Mikor felöltöztem indultam lefele a konyhába, hogy együnk valamit mert gondoltam Jin még nincs ébren. Tévedtem. Már a reggelinket csinálta. 

-Egy kicsit hangosak voltatok. - mondta nekem vigyorogva.

-T-Tényleg? B-Bocsi Jin. - szégyelltem el magam. 

-Semmi baj! És mikor akartátok elmondani? - kérdezte.

-Háááát... nem most de ha muszáj akkor elmondjuk a többieknek is. - még mindig szégyelltem magam.

-Rendben. Akkor reggeli után megmondom, hogy mindenki menjen a nappaliba. - mosolygott rám kedvesen. Én csak bólintottam egyet és felmentem a szobába, hogy közöljem a hírt Jungkook-al.

-Jungkook! Jin hallott minket. El kell mondanunk a többieknek, hogy együtt vagyunk. - mentem be a szobájába és amikor bementem ledöbbentem. 

Miközben a ruhámat kerestem Jimin toppant be az ajtón. Valamit mondott de nem figyeltem rá mert a ruhámat kerestem égen földön. 

-Jungkook te miért vagy még mindig boxerben? És mi ez a nagy kupi? - néztem rá értetlenül. 

-A kedvenc pólómat keresem de nem találom sehol! - kutakodtam tovább a szobában. - Megvan! Végre! - örvendeztem majd fel is vettem. 

-Ááh szóval ezt a pólót kerested. - mosolyodtam el. 

-Igen! Mert ezt a pólót tőled kaptam! - jelent meg egy kis pír az arcomon. - Amúgy a te szobádban is körülnéztem. - mosolyogva vakartam a fejemet.

-Ugye nem csináltál kupit ott is? - néztem rá kérdően de nem válaszolt. Azonnal a szobámba rohantam.
-Jeon Jungkook! - kiabáltam mérgesen. Persze csak meg akartam viccelni.
Lassan ballagtam a folyosón Jimin szobájához. - S-sajnálom. - lógattam az orromat és lefelé néztem. Nem mertem Jimin szemébe nézni. 

Láttam komolyan vette, hogy mérges vagyok rá. Próbáltam visszatartani a nevetésemet de nem sikerült. Egy nagyot nevettem rajta. 

Hallottam ahogy Jimin nevet. Láttam, hogy majd elsírja magát a nevetéstől. - Ez most komoly? Te tényleg szívatsz? - kezdtem el durcázni.

-Jaj Kook ne haragudj de ezt muszáj volt eljátszanom. - kuncogtam egy kicsit - Sajnálom. - borzoltam össze a haját majd megöleltem. 

-Nem volt vicces! - tettem keresztbe a kezeimet. - Azt hittem tényleg mérges vagy rám. - engedtem le a kezemet és lefele néztem. Jimin öszzeborzolta a hajamat és átölelt és én is viszonoztam ölelését. 

-Na menj öltözz fel! - pusziltam meg a homlokát és elengedtem. 

-Oké! - adott egy puszit a homlokomra én viszont az ajkaira. Bementem a szobámba és felöltöztem, utána el kezdtem gondolkodni, hogy Jimin mit mondott. Tudom, hogy mondott valamit de nem emlékszem, nem figyeltem. Inkább hagytam és lementem mert Jin szólt, hogy kész a reggeli.
-Reggeli után mindenki menjen a nappaliba. - mondta Jin és mi csak bólintottunk egyet.

Ahogy Jin mondta reggeli után összegyűltünk a nappaliban. 
-Miért is kell itt lennünk? - kérdezte Suga karba tett kézzel. 
-Be kell jelentenünk valamit! - néztem Jungkook-ra. 

Mikor Jimin azt mondta, hogy "Be kell jelentenünk valamit" és rám nézett nem tudtam, hogy mit akar. 

Láttam, hogy Jungkook aggódik ezért megfogtam a kezét.
-Azt kel bejelentenünk, hogy mi... - vágott a szavamba Rap Monster.
-Hogy együtt vagytok? Igen már tudjuk csak a Hercegnő nem tudta. - mosolygott ránk.
-Mi? Tényleg csak én nem tudtam? - háborodott fel a legidősebb. Erre mindenki eelnevette magát. Örültem, hogy nem nekem kellett kimondanom.
-És elfogadjátok, hogy...mi melegek vagyunk? - kérdeztem félénken és erre a kérdésemre Jungkook megszorította kezemet.
-El! - mondta Suga. - Hoseok és Taehyung is azok és őket is elfogadtuk. - mosolygott ránk. Nagyon boldog voltam. Semmi nem tudta volna ma letörölni a mosolyt az arcomról.

Amint belekezdett Jimin a mondandójába már tudtam, hogy mit akar. Viszont nem tudta végig mondani a mondandóját mert RapMon közbevágott. Azt már tudták, hogy együtt vagyunk de vajon el is fogadják? Ez a kérdés keringett a fejemben és erre Jimin rá is kérdezett. Megszorítottam a kezét és a szememet is összeszorítottam. De Suga válaszára megkönnyebbültem. Egy kő esett le a szívemről. Nagyon boldog voltam, hogy nem utálnak ezért. Ezután mindenki elment a szobájába.  Úgy is tettünk. Mindenki elment a maga dolgára. Én is gyorsan felmentem a szobámba és gyorsan rendet raktam nehogy Jin észrevegye és leszedje a fejemet. Az nem hiányozna. Majd Jimin is betoppant ismét a szobába. 

Kookie egyből felszaladt az emeletre. Tudtam, hogy mire készül. Egy kis idő múlva utána is mentem. Bementem a szobába és megintg meglepődtem. - Hűűűűha! Te aztán gyors vagy! - tátottam el a számat ahogy megláttam a kupleráj mentes szobát. - Most jöhet az enyém. - kezdtem el kuncogni.

-Máris megyek! - szeleltem el Jimin mellett és a szobájába vettem az irányt. Nem telt bele sok idő és ezzel a szobával is kész lettem. Kicsit ledőltem az ágyára pihenni de ebből a pihenésből alvás lett.

A folyosón találkoztam J-Hope-al. V-t kereste de nekem fogalmam sincs, hogy hol lehet. Végül kiderült, hogy a szobában van. Továbbmentem a szobám felé. Benyitottam és már nem volt kupis a szobám. Kook meg az ágyon feküdt. Szuszogott tehát aludt. A jobb keze a feje alatt van a bal keze pedig a hasán a pólója alatt. Nagyon cuki volt. Mivel nem akartam felébreszteni leültem a fotelembe és a telefonomon játszottam. Még képeket is csináltam a drágáról.
A nyugodt alvásomat J-Hope zavarta meg. Körülbelül az egész napot átaludtam.  
-Hé srácok! Oh bocsi Kook aludtál?
-Igen éppen aludtam de mindegy. Mond mit akarsz? - néztem rá az álmos szemeimmel.
-Na akkor van kedvetek velünk jönni bulizni? - nézett kérdően mindkettőnkre.
-Én benne vagyok! Te Jimin? - néztem rá mosolyogva.
-Én is. - néztem fel a telefonból és rájuk mosolyogtam. -Akkor készülődjünk. - mondtam és felálltam. Ők csak bólintottak egyet. Elkezdtünk készülődni majd lementünk a nappaliba Kookie-val. V addig felvilágosította Rap Mon-t, hogy hova megyünk.
-Egy feltétel van. Nem ihatjátok le magatokat a sárgaföldig mert abból baj lesz. - mi meg csak bólintottunk. Jungkook amúgy sem ihat sokat mert még kiskorú. 


Bementem a szobámba. Jin az ágyon ült és a telefonon játszott. Én előkerestem egy fekete nadrágot aminek a térde ki van vágva, egy fehér pólót és egy fekete bőrdzsekit. A nadrág oldalára egy láncot akasztottam. Ahogy elkészültem Jimin-nel lementünk a nappaliba. RepMon-nal V beszélt. Egy feltételt kötött ki és azt meg is kell tartanunk. Már csak J-Hope-ra vártunk.
-Hoseok siess!! - kiálltottam fel az előbb emleget személynek.-Már itt is vagyok! - rohant lefele a lépcsőn. Egyszerre elköszöntünk és elindultunk. Este nyolc körül lehetett mert sötétek voltak az utcák. Csak a közvilágítás miatt láttuk, hogy hova megyünk. Én és Jimin mentünk hátul, Hoseok és Tae előttünk. Egy zebránál jártunk zöld volt a lámpa úgyhogy gond nélkül át tudunk menni. Csakhogy megláttam egy kocsist aki erre jön de nem állt szándékában lassítani. Előre futottam és ellöktem J-Hope-t és V-t. Szerencsére épp időben el tudtam lökni őket. Viszont a kocsi engem kapott el. Nagyon nagy fájdalmat érzek a mellkasomon. Utoljára csak V aggódó tekintetét láttam.


Azt hittem, hogy csak játszani akar a fiukkal mert nem láttam a kocsit de amikor már azt láttam, hogy véres a pólója és körülette is egy nagy vér tócsa van lesokkoltam. Nem akartam elhinni, hogy elgázoltak. Mozdulni nem tudtam. J-Hope a mentőket hívta és értesítette RapMon-t. V pedig Jungkook mellett térdelt. Akkor tértem vissza amikor Hoseok megrángatott és akkor is egyből össze estem.
-J-Ju-Jung..kook. - kezdtem el sírni...